Paloznak

Paloznak télen, háttérben a templom

Paloznak télen, háttérben a templom

 

Paloznak a Balaton északi-partján a Bakony déli lábánál található. Nyugatról Csopakkal határos, kelet felől Lovastól 2 km-re található. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred. Megközelíthető a 71-es főúton Alsóörs, illetve Csopak felől, valamint az úgynevezett római úton Lovas, és Csopak felől. Északon Veszprémfajsszal határos. Bár a vasút a falu határában halad el, vasútállomása nincsen. Rendszeres buszjáratok közlekednek mind Balatonfüred, mind Veszprém felől. A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart vagy más néven Barka-tó a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és kétéltűfaj él itt. Vizét egy patak vezeti a Balatonba.

Balatoni látkép

Balatoni látkép

Növényzete, éghajlata

A falu időjárását befolyásolja a Balaton közelsége, a helyi mikroklíma nagymértékben eltér a fennsík éghajlatától: a terület szélvédett, enyhe klímájú. A falu talaját az agyagos homok és a vörös színű kötött márga, valamint a vörös homokkő határozza meg. Az erdőkben tölgy, bükk és fenyő található, megterem az őszi-, a sárgabarack, füge és a szőlő. Paloznakra jellemző fafajta a mandula. Több helyen találkozni vele. Előforduló lágy szárú növények: hóvirág, borágó, tavaszi kankalin, téltemető.

Tájház bent.

Tájház bent.

A falu történelme

A tájon mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt”. A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.

Templom

Templom

Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található. Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Szent Mihály egyházból kivált káptalan lett. A Török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el. A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult.

 

 

Haranglab Hivatal

Haranglab Hivatal

Paloznak 1961-ben az Alsóörs-Lovas-Paloznak közös tanács részeként elvesztette önállóságát, a közös tanács székhelye Alsóörs lett. A döntés elégedetlenséget szült, s ennek következtében 1969-ben Paloznak Csopakkal alkotott közös tanácsot. 1974-ben megszűnt a paloznaki általános iskola, a paloznaki diákok ezután Csopakra jártak iskolába. 1990-től Paloznak ismét önálló lett, saját polgármesterrel és képviselő-testülettel. A faluban 1992-től Falunapokat tartanak. Az 1993-ban elkészült faluházat Antall József miniszterelnök avatta fel, emlékét mellszobor őrzi a templom mellett. Ugyancsak ekkortájt újították fel a Polgármesteri Hivatalt, a falu csatornát, gázhálózatot kapott, az évtized végén modern játszótér épült.1998-ben – első kisközségként – Paloznak Hild-díjat kapott. Paloznak Lovassal együttműködve körjegyzőséget hozott létre. 2010-ig a Balaton Riviera Turisztikai Egyesület tagja.

Címer

Címer

Címer

Paloznak község címere függőleges és vízszintes felezéssel négy egyenlő mezőre osztott, alul csúcsos ívelt vonalakkal határolt címerpajzs. A heraldikai jobb felső kék mezőben szürkés lábazatú és sötétbarna tetejű fehér harangtorony – a református harangláb – található, a heraldikai jobb alsó zöld mezőben aranyokker szőlőfürt a szőlészet meghatározó jelentőségére utal, a heraldikai bal felső fehér mezőben három zöld stilizált hegy a Kishegyet, a Nagyhegyet, illetve a Csákányhegyet jelképezi, a heraldikai bal alsó fehér mezőben fehér tarajú kék stilizált hullámok a Balaton közelségét jelzik.

Paloznak

Paloznak

Közlekedés

A Paloznakon áthaladó római útról közvetlenül elérhető Csopak és Lovas.  A falu déli határában halad a 71-es számú főút, amin keresztül eljuthatunk Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba, illetve Csopak érintésével Veszprémbe.  Az autóbuszjáratok hasonló útvonalon közlekednek. A két legközelebbi vasúti megállóhely Alsóörsön és Csopakon található. Menetrend szerint indulnak hajók Alsóörsről és Csopakról. Nyilvános repülőtér legközelebb Sármelléken (Zala megye) található (FlyBalaton). A balatoni kerékpárkörút Paloznak falu határában halad.

 

 

Utcakép

Utcakép

A település a Balaton egyik legszebb helyén fekszik. A tavaszi idény legtetszetősebb sétája, amikor Alsóörsről elindulva az ún. felső úton megyünk végig egészen Füredig. Még jobb ezt az utat közvetlenül a hegyek aljában végigjárni a dűlőutakon, ahol még közvetlenebb kapcsolatba kerülhetünk a természettel. Itt járva nem kell félreugrani a rohanó autók elől, és zavartalanul gyönyörködhetünk a tó szépségében. A szemünk akadálytalanul végigszaladhat a Balaton keleti medencéjén, a felettünk elterülő erdőkön, és az út közben található régi pincehajlékok is hangulatos képet nyújtanak. Tavasszal erről az útról élvezhetjük legjobban a virágba borult lejtőket, az ezer meg ezer virágzó gyümölcsfa káprázatos pompáját. A Paloznak felé vezető országúton, ha elhagyjuk az utolsó házat, tábla figyelmeztet az út melletti réten található, feltörő savanyúvíz-forrásra. Szinte állandóan találkozhatunk olyanokkal, akik demizsonban vagy üvegekben viszik a bor mellé kívánkozó természetes szénsavas, illetve savanyúvizet.
A falu a Paloznaki-öböl fölött a Balaton és a hegyet borító erdő között, mintegy félúton helyezkedik el. Utcái északról dél felé a Balatonra nyílnak.
Paloznak történelme hosszú időre tekint vissza. A legkorábbi leletek a réz- és a bronzkorból kerültek elő. A római jelenlét nyomait is számos emlék őrzi. 1969-ben, gödörásás közben teljesen ép, IV. századi, hatalmas római szarkofág került elő, amelyet ma a tihanyi múzeum kőtárában őriznek. Díszítése: egy férfi képmása, egy ló és két delfin kifaragott alakja. A házak kerítéseiben is helyenként római eredetű faragott köveket látunk befalazva. A IX. század óta folyamatosan lakott település Paloznak. A község lakosságának a falun átvezető fő közlekedési útvonal és a korán megkezdett bortermelés mindig biztosította a megélhetést.